Tanácsülés után, multikulturális reményeket (remélem, nem ábrándokat) táplálva…

A mai tanácsülés 1. napirendi pontja szervesen kötődik a multikulturalizmus kérdéséhez Kolozsváron. Az önkormányzat eldöntötte, hogy bejegyez egy egyesületet, aminek elsődleges célja elősegíteni Kincses Városunkat abban, hogy 2020-ban Európa kulturális fővárosa legyen. Eddig minden szép és jó… csak most jön a bökkenő és a kétely gyötrelme, amit el is mondtam a polgármesternek a tanácsülés előtti egyeztetésen. Kolozsvár csak akkor pályázhat hitelesen a kulturális főváros cím elnyerésére, amennyiben a polgármesteri hivatal az elméleti és szlogen szagú multikulturalizmus szajkózásról áttér a tettek mezejére, és megjeleníti ennek többnyelvű dimenzióját. Mi több, az Európai Unió mottóját – Unity in Diversity – alkalmazni lehetne helyi szinten, ugye, mindnyájan kolozsváriak vagyunk, etnikai hovatartozásra való tekintett nélkül, csak különböző kulturális hátérrel rendelkezünk.

Miközben polgármesterünk fontolóra vette szavaimat, és tekintette uniós távlatokba révedt, eszembe jutott, hogy a minap Olivér barátom blogján - azt olvastam, hogy a sajtóosztály vezetője Raimonda Boian azt nyilatkozta, hogy a polgármester továbbra is a Google Translate-el akarja lefordítani magyar nyelvre a városháza honlapját. Kérdem Apostutól, hogy ez tényleg igaz? Miközben több ember dolgozik a fordításon – még mindig tartanak az utolsó simítások, nehogy úgy járjunk mint Váradon, ahol a str. Banatuluiból Bánat utca lett – mégiscsak a Google lesz az úr, és az egész nem több mint merő bohóckodás? Apostu, merengését megszakítva, határozottan rám nézett, és azt mondta, hogy szó sincs erről, amikor kész van a magyar szöveg, vigyem el neki, és akkor részletbe menően megtárgyaljuk, hogy mi, és hogyan kerül fel a honlapra. Lehet – amint Olivér mondta – naiv vagyok, de, ahogy azt mondani szokták, a remény hal meg utoljára…