Az utóbbi hónapokban a szociál-liberális ellenzék körében felerősödött a nacionalizmus, pillanatnyi politikai tőkekovácsolás érdekében ismét előkerült a magyar kártya. Semmi új a nap alatt, ez e jelenség időről-időre felbukkan a közéletben. Most, viszont úgy néz ki, hogy a korlátolt nacionalizmus kezd gyökeret verni az igazságszolgáltatás berkeiben is, amely nagyon súlyos következményekkel járhat. Amint arról korábbi blogbejegyzésemben – Egy lépés előre, kettő hátra – írtam, miután az első pert megnyertük az aranyosgyéresi háromnyelvű táblával kapcsolatosan, hamarosan egy másik per elébe néztünk, amikor is egy aranyosgyéresi magánszemély támadta meg a háromyelvű táblát előirányzó tanácsi határozatot. Novemberben, amikor a blogbejegyzést írtam, még bizakodó voltam, és reméltem, hogy a Kolozsvári Ítélőtábla következetes lesz, tartja magát korábbi határozatához, és törvényesnek ítéli a többnyelvű táblát. Nem így történt. Március 30-án a Kolozsvári Ítélőtábla elutasította az Aranyosgyéresi Tanács felfolyamodványát, ilyen értelemben a háromnyelvű táblát le kell venni. Jogilag is egy eléggé abszurd helyzet keletkezett, mert van két bírói végzés, amely ellentmond egymásnak. Tekintve, hogy Romániában a joggyakorlat nem jogforrás, elvileg az utolsó bírói végzést kell alkalmazni.
Szombaton tájékoztattam az RMDSZ keretén belül működő Szövetségi Képviselők Tanácsát a kialakult helyzetről. Javasoltam, hogy módosítani kellene a közigazgatási törvényt, és expresis verbis meghatározni, hogy ott, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20%-ot, és nem kötelező a törvény értelmében a kisebbség nyelvén is feltüntetni a helység nevét, a helyi tanács dönthessen ebben a kérdésben. Így, talán el tudnánk kerülni, hogy kicsinyes és rosszhiszemű jogértelmezés következtében a fentihez hasonló bírói végzések lássanak napvilágot.
2011. április 4., hétfő
2011. március 22., kedd
Kolozsvári szociál-demokraták esete a primitív nacionalizmussal
Miután, az utóbbi időben a kolozsvári libik Funarhoz jártak tapasztalatcserére, és ez tükröződött is politikai diskurzusukban, most a szocikon volt a sor, hogy megmutassák, hogy helyi szinten is a liberálisok hű szövetségesei, és ilyen értelemben hozzájárulnak a magyarellenesség konjunkturális felpörgetéséhez.
A városi tanács tegnapi ülésén tárgyaltunk a civil szervezeteknek kiutalandó pénzalapokról. Az utóbbi években meghonosodott úzusnak megfelelően a keretösszeg 20%-át a magyar civil szervezetek számára különítettük el, természetesen utólag, a tételes leosztást a beérkezett pályázatok alapján végeztük el, így most is számos magyar civil szervezetet tudtunk támogatni.
Az „ominózus” napirendi pontnál Vuscan, szoci tanácsos kifakadt, mondván, hogy az mégiscsak sok, hogy a magyarok még ilyen nehéz időkben is 20%-ot kérnek, igazán megelégedhetnének 15%-al is. Ezek a fránya kisebbségiek még a válságra sincsenek tekintettel, gondolta magában a tanácsos úr…Utána következett a mélyebb kritika, hogy mi az hogy a magyaroknak külön diákszervezetük, kutató egyesületeik meg más szervezeteik vannak, miért nem végzik ezeket a tevékenységeket együtt a románokkal? Innen már csak egy lépés volt Orbán Viktornak tulajdonított nyilatkozatig és az autonómiáig, amelyet derék tanácsosunk a román nemzet védelmében meg is tett. Hát ha Bukarestben, a libik összefüggésbe hozhatják a munkatörvénykönyvet Orbánnal, akkor a kolozsvári szocik miért ne tehetnének hasonló dolgokat, a politikai demagógia és irracionalitás terén kifejtetett konzekvencia jegyében. Csak arra kellene vigyázniuk, hogy nehogy a magyar civil szervezeteknek dolgozó lobbi cég megkeresse őket, és pénz fejében arra kérje a őket, hogy támogassák a magyar civil szervezetek finanszírozási kérelmeit… Mert abból még baj lehet, mint Brüsszelben…
A városi tanács tegnapi ülésén tárgyaltunk a civil szervezeteknek kiutalandó pénzalapokról. Az utóbbi években meghonosodott úzusnak megfelelően a keretösszeg 20%-át a magyar civil szervezetek számára különítettük el, természetesen utólag, a tételes leosztást a beérkezett pályázatok alapján végeztük el, így most is számos magyar civil szervezetet tudtunk támogatni.
Az „ominózus” napirendi pontnál Vuscan, szoci tanácsos kifakadt, mondván, hogy az mégiscsak sok, hogy a magyarok még ilyen nehéz időkben is 20%-ot kérnek, igazán megelégedhetnének 15%-al is. Ezek a fránya kisebbségiek még a válságra sincsenek tekintettel, gondolta magában a tanácsos úr…Utána következett a mélyebb kritika, hogy mi az hogy a magyaroknak külön diákszervezetük, kutató egyesületeik meg más szervezeteik vannak, miért nem végzik ezeket a tevékenységeket együtt a románokkal? Innen már csak egy lépés volt Orbán Viktornak tulajdonított nyilatkozatig és az autonómiáig, amelyet derék tanácsosunk a román nemzet védelmében meg is tett. Hát ha Bukarestben, a libik összefüggésbe hozhatják a munkatörvénykönyvet Orbánnal, akkor a kolozsvári szocik miért ne tehetnének hasonló dolgokat, a politikai demagógia és irracionalitás terén kifejtetett konzekvencia jegyében. Csak arra kellene vigyázniuk, hogy nehogy a magyar civil szervezeteknek dolgozó lobbi cég megkeresse őket, és pénz fejében arra kérje a őket, hogy támogassák a magyar civil szervezetek finanszírozási kérelmeit… Mert abból még baj lehet, mint Brüsszelben…
2010. december 5., vasárnap
Szimbolika és jóérzés
Kedden, tanácsülés előtt mondtam a polgármesternek, hogy illene magyarul is boldog Karácsonyt kívánni a polgármesteri hivatal nevében a hivatalos digitális hirdetőoszlopokon. Elöljárónk csóválta a fejét, szabadkozott, hogy ő nem is tudja, hogy erre miért van szükség, mert a kolozsvári magyarok amúgy is tudnak románul, és hömpölyögtek az előbbihez hasonló „racionális” érvek…
Mondtam neki, hogy ebben az esetben egy szimbolikus kérdésről van szó, amelyet a jóérzés diktál, ha már annyira büszkélkedünk városunk multikulturális jellegével. Nem igazán tudtunk dűlőre jutni. Úgy döntöttünk, hogy az RMDSZ frakció nevében hivatalos beadványt nyújtunk be a polgármesternek ebben az ügyben. Csütörtökön megírtam, és pénteken iktattam az iratot.
Az átírat szövege alább olvasható:
Către Primăria Cluj-Napoca
În atenţia domnului primar Sorin Apostu!
Stimate domnule Primar,
Având în vedere apropierea sărbătorilor de iarnă, vă rugăm în numele comunităţii maghiare din Cluj să afişati şi în limba maghiară urările de sărbători pe panourile de afişaj ale primăriei. Credem că o asemenea măsură este minoră, simbolică şi în acelaşi timp de bun-simţ.
Vă reamintim că prin HCL nr. 353/2007 Consiliul Local a adoptat strategia de dezvoltare a municipiului. Această strategie conţine un capitol referitor la multiculturalism şi la măsurile necesare implementării lui în plan practic. În continuare, am dori să cităm câteva pasaje relevante şi elocvente din HCL-ul mai-sus amintit care susţin justeţea cererii noastre.
„Cluj-Napoca este un oraş cu o importantă tradiţie multiculturală. Oraşul se remarcă prin prezenţa unei importante minorităţi maghiare, care deşi reprezintă 18,96% din populaţia oraşului, în cifre absolute este una din cele mai mari comunităţi maghiare din România (60.287 maghiari).” Analiza SWOT din strategie menţionează două puncte slabe în privinţa înfăptuirii multiculturalismului în municipiu:
1. „Comunicare deficitară a administraţiei publice locale cu publicul minoritar;”
2. „Lipsa de măsuri practice privind promovarea multiculturalismului;”
În continuare, sunt stabilite măsurile necesare remedierii carenţelor identificate:
1. „Definirea unei identităţi multiculturale a oraşului şi promovarea acesteia prin intermediul tuturor canalelor de comunicare;”
2. „Elaborarea unei strategii de comunicare* şi asumare a identităţii multiculturale a oraşului;”
3. „Lansarea unei campanii de promovare a mesajului multicultural pe toate canalele de comunicare;”
În lumina celor prezentate aşteptăm un răspuns favorabil din partea Dumneavoastră .
Grupul UDMR din Consiliul Local
László Attila
Somogyi Gyula
Molnos Lajos
Irsay Miklós
Csoma Botond
Mondtam neki, hogy ebben az esetben egy szimbolikus kérdésről van szó, amelyet a jóérzés diktál, ha már annyira büszkélkedünk városunk multikulturális jellegével. Nem igazán tudtunk dűlőre jutni. Úgy döntöttünk, hogy az RMDSZ frakció nevében hivatalos beadványt nyújtunk be a polgármesternek ebben az ügyben. Csütörtökön megírtam, és pénteken iktattam az iratot.
Az átírat szövege alább olvasható:
Către Primăria Cluj-Napoca
În atenţia domnului primar Sorin Apostu!
Stimate domnule Primar,
Având în vedere apropierea sărbătorilor de iarnă, vă rugăm în numele comunităţii maghiare din Cluj să afişati şi în limba maghiară urările de sărbători pe panourile de afişaj ale primăriei. Credem că o asemenea măsură este minoră, simbolică şi în acelaşi timp de bun-simţ.
Vă reamintim că prin HCL nr. 353/2007 Consiliul Local a adoptat strategia de dezvoltare a municipiului. Această strategie conţine un capitol referitor la multiculturalism şi la măsurile necesare implementării lui în plan practic. În continuare, am dori să cităm câteva pasaje relevante şi elocvente din HCL-ul mai-sus amintit care susţin justeţea cererii noastre.
„Cluj-Napoca este un oraş cu o importantă tradiţie multiculturală. Oraşul se remarcă prin prezenţa unei importante minorităţi maghiare, care deşi reprezintă 18,96% din populaţia oraşului, în cifre absolute este una din cele mai mari comunităţi maghiare din România (60.287 maghiari).” Analiza SWOT din strategie menţionează două puncte slabe în privinţa înfăptuirii multiculturalismului în municipiu:
1. „Comunicare deficitară a administraţiei publice locale cu publicul minoritar;”
2. „Lipsa de măsuri practice privind promovarea multiculturalismului;”
În continuare, sunt stabilite măsurile necesare remedierii carenţelor identificate:
1. „Definirea unei identităţi multiculturale a oraşului şi promovarea acesteia prin intermediul tuturor canalelor de comunicare;”
2. „Elaborarea unei strategii de comunicare* şi asumare a identităţii multiculturale a oraşului;”
3. „Lansarea unei campanii de promovare a mesajului multicultural pe toate canalele de comunicare;”
În lumina celor prezentate aşteptăm un răspuns favorabil din partea Dumneavoastră .
Grupul UDMR din Consiliul Local
László Attila
Somogyi Gyula
Molnos Lajos
Irsay Miklós
Csoma Botond
2010. november 17., szerda
Kolozsvár/Multikulturális útikalauz
Még szeptemberben tárgyaltam Apostuval, hogy az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja által kiadott, Kolozsvár/Multikulturális útikalauz című, négynyelvű - román, angol, magyar és német – ismertető füzet tartalmát töltsük fel a polgármesteri hivatal honlapjára. http://botondcsoma.blogspot.com/2010/09/javitott-kiadas.html
Tegnap felkerült a román, magyar és angol változat, hamarosan következik a német is:
http://www.primariaclujnapoca.ro/ghid-multicultural.html?show=Prefata
http://www.primariaclujnapoca.ro/hu/multikulturalis-utikalauz/
Hiányzik még három ékezet a linkben, de már szóltam, hogy korrigálják.
http://www.primariaclujnapoca.ro/en/multicultural-guide/
Tegnap felkerült a román, magyar és angol változat, hamarosan következik a német is:
http://www.primariaclujnapoca.ro/ghid-multicultural.html?show=Prefata
http://www.primariaclujnapoca.ro/hu/multikulturalis-utikalauz/
Hiányzik még három ékezet a linkben, de már szóltam, hogy korrigálják.
http://www.primariaclujnapoca.ro/en/multicultural-guide/
2010. november 16., kedd
Egy lépés előre, kettő hátra
A Kolozs Megyei Törvényszék nem tűri a többnyelvűséget. Egy szűklátókörű és rosszindulatú jogértelmezéssel eltipor mindent, ami nem román nyelven lát napvilágot. Teszi ezt már másodszorra. Ugyebár, a hivatalos nyelv kánonjából nem szabad kilépni, mert az komoly „veszélyt” jelenthet Románia homogén nemzetállami jövőjére nézve. A törvény őrei pajzzsal védik a nyelvet, holmi „idegen jellegű” támadásokkal szemben.
Az Aranyosgyéresi Városi Tanács megszavazta, hogy írják ki magyarul és németül is a város nevét. Az akkori prefektus, Calin Platon – arra gondolván, hogy neve a jogfilozófia terén is releváns következtetésekre készteti – megtámadta a határozatot a Kolozs Megyei Törvényszéken, azzal indokolván keresetét, hogy az aranyosgyéresi magyarság aránya nem éri el a törvény által előírt 20%-ot, tehát – véleménye szerint - ilyen esetben csak románul lehet kiírni a város nevét. Első fokon a Kolozs Megyei Törvényszék jóváhagyta keresetét, és arra kötelezte az Aranyosgyéresi Városi Tanácsot, hogy vonja vissza a többnyelvűségre vonatkozó határozatokat. Felfolyamodványt nyújtottunk be a törvényszéki végzés ellen a Kolozs Megyei Ítélőtáblához, és sikerült meggyőznünk az Ítélőtábla bíráit, hogy a Törvényszék jogértelmezése alaptalan és törvénytelen. Felszusszantunk, és örvendtünk, hogy az ésszerűség legyőzte a korlátoltságot, és a többnyelvű táblákat felállították Aranyosgyéres határában. Aztán ma derült égből villámcsapás... Mircea Crisan, aranyosgyéresi lakos egy ideig nézegette a táblákat, és aztán rájött, hogy a sok „idegen nyelv” komoly terhet jelent egészséges román öntudata számára, és hallgatott az ősi hívó szóra. Magánszemélyként megtámadta a többnyelvűségre vonatkozó tanácsi határozatokat a Törvényszéken, és láss „csodát” a bírói testületben partnerre talált a román öntudat megvédésére. A törvényszék érvénytelenítette a tanácsi határozatokat. http://www.stiridecluj.ro/social/placutele-trilingve-din-campia-turzii-declarate-ilegale-de-tribunalul-cluj
A végzés nem jogerős. Bogdán Andrea és Czika Tihamér jogászkollégáimmal együtt segítünk az Aranyosgyéresi Városi Tanácsnak kidolgozni a felfolyamodvány szövegét, amit benyújtanak majd a végzés ellen a Kolozs Megyei Ítélőtáblához. Reméljük, hogy ezúttal is sikerrel járunk, és a többnyelvű táblák helyükön maradnak.
Az Aranyosgyéresi Városi Tanács megszavazta, hogy írják ki magyarul és németül is a város nevét. Az akkori prefektus, Calin Platon – arra gondolván, hogy neve a jogfilozófia terén is releváns következtetésekre készteti – megtámadta a határozatot a Kolozs Megyei Törvényszéken, azzal indokolván keresetét, hogy az aranyosgyéresi magyarság aránya nem éri el a törvény által előírt 20%-ot, tehát – véleménye szerint - ilyen esetben csak románul lehet kiírni a város nevét. Első fokon a Kolozs Megyei Törvényszék jóváhagyta keresetét, és arra kötelezte az Aranyosgyéresi Városi Tanácsot, hogy vonja vissza a többnyelvűségre vonatkozó határozatokat. Felfolyamodványt nyújtottunk be a törvényszéki végzés ellen a Kolozs Megyei Ítélőtáblához, és sikerült meggyőznünk az Ítélőtábla bíráit, hogy a Törvényszék jogértelmezése alaptalan és törvénytelen. Felszusszantunk, és örvendtünk, hogy az ésszerűség legyőzte a korlátoltságot, és a többnyelvű táblákat felállították Aranyosgyéres határában. Aztán ma derült égből villámcsapás... Mircea Crisan, aranyosgyéresi lakos egy ideig nézegette a táblákat, és aztán rájött, hogy a sok „idegen nyelv” komoly terhet jelent egészséges román öntudata számára, és hallgatott az ősi hívó szóra. Magánszemélyként megtámadta a többnyelvűségre vonatkozó tanácsi határozatokat a Törvényszéken, és láss „csodát” a bírói testületben partnerre talált a román öntudat megvédésére. A törvényszék érvénytelenítette a tanácsi határozatokat. http://www.stiridecluj.ro/social/placutele-trilingve-din-campia-turzii-declarate-ilegale-de-tribunalul-cluj
A végzés nem jogerős. Bogdán Andrea és Czika Tihamér jogászkollégáimmal együtt segítünk az Aranyosgyéresi Városi Tanácsnak kidolgozni a felfolyamodvány szövegét, amit benyújtanak majd a végzés ellen a Kolozs Megyei Ítélőtáblához. Reméljük, hogy ezúttal is sikerrel járunk, és a többnyelvű táblák helyükön maradnak.
2010. október 15., péntek
Házsongárd, honlap, december1-je és tanácsülés
Újabban csütörtökönként tartjuk a tanácsüléseket.
A tanácsülés előtt át kellett beszélnem néhány dolgot Apostuval.
Az első a Házsongárdi temetőre vonatkozott. Átnyújtottam a polgármesternek egy protokollum tervezetet, amelyet közösen Gergely Erzsébettel, a Házsongárd Alapítvány igazgatónőjével dolgoztunk ki. A protokollum célja a Házsongárd Alapítvány műemlék-restaurálási tevékenységének megkönnyítése a temetőben. Ugyanakkor megkértem László Attila alpolgármestert is, hogy kövesse az ügyet, mert ha közösen lépünk fel, akkor talán nagyobb esély van arra, hogy a kérdés hamarabb megoldódjon. Az ügy előzményeiről már írtam egy korábbi bejegyzésemben is: http://botondcsoma.blogspot.com/2010/09/gondok-hazsongardi-temetoben.html
Még szeptemberben tárgyaltam Apostuval arról, hogy töltsük fel a polgármesteri hivatal honlapjára az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja által kiadott, Kolozsvár/Multikulturális útikalauz című, négynyelvű - román, angol, magyar és német – ismertető füzet tartalmát: http://botondcsoma.blogspot.com/2010/09/javitott-kiadas.html
Akkor átadtam neki egy példányt, hogy fontos teendői közben, csendesebb momentumokban tanulmányozza az útikalauzt. Most visszatértem a kérdésre, mire azt mondta, hogy semmi kifogása nincs, átnézte, és szerinte felkerülhet a honlapra. Nagy kő esett le a szívemről…, most már csak a műszaki részleteket kell megbeszélnem az informatikusokkal.
Harmadik téma a Mátyás szobor felavatásának dátuma volt. Olivér blogján - http://koliver.wordpress.com/2010/10/07/horror-december-1-jen-avatjak-fel-a-restauralt-matyas-szobrot-videoval/ - fölröppent a hír, hogy a polgármesteri hivatalban egyesek azon gondolkodnak, hogy december 1-je lenne erre a megfelelő dátum. Miután a főtéri zászlókkal megégettük magunkat, úgy gondoltam nem szabad ezt az információt kósza hírként kezelni, és óvatosan, nehogy ötletekkel szolgáljak, körbejártam ezt a kérdést is. Úgy gondolom, hogy számunkra a december 1-je elfogadhatatlan dátum, és ez nem vadmagyarkodás. Először is Máytás személye nem kötődik sem a Gyulafehérvári Kiáltványhoz, sem az egyesüléshez. Másodsorban, december 1-je nem éppen ünnep nekünk erdélyi magyaroknak, és ezt a románoknak is meg kell érteniük. Ezt még Iuliu Maniu, román politikus is – akinek nagy szerepe volt az egyesülés létrehozásában – elismerte. A múlt század, 20-as éveiben írott emlékirataiban úgy vélekedik, hogy abszurditás lenne elvárni az erdélyi magyaroktól, hogy ujjongjanak december 1-én.
Mondtam Apostunak, hogy hallom, hogy november vége fele kész lesz a szobor, és érdekelne, hogy mi lenne az elképzelés a felavatásra vonatkozóan. Apostu erre azt válaszolta, hogy miután a munkálatok véget érnek, még el kell végezni a kövezést a szobor körül. Ezután – tekintve, hogy a felújítást közösen a román és magyar állam finanszírozta – diplomáciai csatornákon le kell egyeztetni a magyar és román közjogi méltóságokkal (államfő, miniszterelnök) a felavatás időpontját. Véleményem szerint a magyar fél semmiképpen nem fogadná el a december 1-jét. Mindenesetre továbbra is foglalkozom a kérdéssel, annak ellenére, hogy első látásra úgy tűnik, hogy talán a román fél nem vállalna be egy diplomáciai kötélhúzást Magyarországgal a felavatás dátumának kapcsán, de azért nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Kolozsváron még jócskán élnek a nacionalista beidegződések. Nem tartom teljesen kizártnak, hogy a megszorító intézkedések által okozott népszerűtlenséget, Apostuek megpróbálnák kompenzálni egy, a nem megfelelőképpen urbanizált tömegek magyarellenes indulataira alapozó cselekedettel, és ebben a kontextusban a december elsejei szoboravatás kapóra jönne. Én remélem azért, hogy a józanész felülkerekedik a kisstílű politikai számításokon... Mindenesetre, a megfelelő pillanatban ezt a kérdést hangsúlyosan fel kell vetni az országos koalícióban is az RMDSZ és DLP között, mert ez messzemenően nemcsak egy helyi ügy.
A tanácsülés előtt át kellett beszélnem néhány dolgot Apostuval.
Az első a Házsongárdi temetőre vonatkozott. Átnyújtottam a polgármesternek egy protokollum tervezetet, amelyet közösen Gergely Erzsébettel, a Házsongárd Alapítvány igazgatónőjével dolgoztunk ki. A protokollum célja a Házsongárd Alapítvány műemlék-restaurálási tevékenységének megkönnyítése a temetőben. Ugyanakkor megkértem László Attila alpolgármestert is, hogy kövesse az ügyet, mert ha közösen lépünk fel, akkor talán nagyobb esély van arra, hogy a kérdés hamarabb megoldódjon. Az ügy előzményeiről már írtam egy korábbi bejegyzésemben is: http://botondcsoma.blogspot.com/2010/09/gondok-hazsongardi-temetoben.html
Még szeptemberben tárgyaltam Apostuval arról, hogy töltsük fel a polgármesteri hivatal honlapjára az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja által kiadott, Kolozsvár/Multikulturális útikalauz című, négynyelvű - román, angol, magyar és német – ismertető füzet tartalmát: http://botondcsoma.blogspot.com/2010/09/javitott-kiadas.html
Akkor átadtam neki egy példányt, hogy fontos teendői közben, csendesebb momentumokban tanulmányozza az útikalauzt. Most visszatértem a kérdésre, mire azt mondta, hogy semmi kifogása nincs, átnézte, és szerinte felkerülhet a honlapra. Nagy kő esett le a szívemről…, most már csak a műszaki részleteket kell megbeszélnem az informatikusokkal.
Harmadik téma a Mátyás szobor felavatásának dátuma volt. Olivér blogján - http://koliver.wordpress.com/2010/10/07/horror-december-1-jen-avatjak-fel-a-restauralt-matyas-szobrot-videoval/ - fölröppent a hír, hogy a polgármesteri hivatalban egyesek azon gondolkodnak, hogy december 1-je lenne erre a megfelelő dátum. Miután a főtéri zászlókkal megégettük magunkat, úgy gondoltam nem szabad ezt az információt kósza hírként kezelni, és óvatosan, nehogy ötletekkel szolgáljak, körbejártam ezt a kérdést is. Úgy gondolom, hogy számunkra a december 1-je elfogadhatatlan dátum, és ez nem vadmagyarkodás. Először is Máytás személye nem kötődik sem a Gyulafehérvári Kiáltványhoz, sem az egyesüléshez. Másodsorban, december 1-je nem éppen ünnep nekünk erdélyi magyaroknak, és ezt a románoknak is meg kell érteniük. Ezt még Iuliu Maniu, román politikus is – akinek nagy szerepe volt az egyesülés létrehozásában – elismerte. A múlt század, 20-as éveiben írott emlékirataiban úgy vélekedik, hogy abszurditás lenne elvárni az erdélyi magyaroktól, hogy ujjongjanak december 1-én.
Mondtam Apostunak, hogy hallom, hogy november vége fele kész lesz a szobor, és érdekelne, hogy mi lenne az elképzelés a felavatásra vonatkozóan. Apostu erre azt válaszolta, hogy miután a munkálatok véget érnek, még el kell végezni a kövezést a szobor körül. Ezután – tekintve, hogy a felújítást közösen a román és magyar állam finanszírozta – diplomáciai csatornákon le kell egyeztetni a magyar és román közjogi méltóságokkal (államfő, miniszterelnök) a felavatás időpontját. Véleményem szerint a magyar fél semmiképpen nem fogadná el a december 1-jét. Mindenesetre továbbra is foglalkozom a kérdéssel, annak ellenére, hogy első látásra úgy tűnik, hogy talán a román fél nem vállalna be egy diplomáciai kötélhúzást Magyarországgal a felavatás dátumának kapcsán, de azért nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Kolozsváron még jócskán élnek a nacionalista beidegződések. Nem tartom teljesen kizártnak, hogy a megszorító intézkedések által okozott népszerűtlenséget, Apostuek megpróbálnák kompenzálni egy, a nem megfelelőképpen urbanizált tömegek magyarellenes indulataira alapozó cselekedettel, és ebben a kontextusban a december elsejei szoboravatás kapóra jönne. Én remélem azért, hogy a józanész felülkerekedik a kisstílű politikai számításokon... Mindenesetre, a megfelelő pillanatban ezt a kérdést hangsúlyosan fel kell vetni az országos koalícióban is az RMDSZ és DLP között, mert ez messzemenően nemcsak egy helyi ügy.
2010. október 10., vasárnap
Levél Angienek a Palocsayról
Kedden Kolozsvárra látogat Angela Merkel, német kancellár. Sztranyiczki Szilárd, ügyvéd barátommal levelet írtunk a kancellárnak, amiben tájékoztatjuk, hogy a román állam évek óta nem akarja visszaszolgáltatni a hóstátiak földjét, amely jelenleg a Kísérleti állomás jogkezelésében található. Húzzák-nyúzzák évek óta ezt a kérdést, mindenfélét kitalálnak, sőt még az új jogszabályok visszamenőleges alkalmazásától sem riadnak vissza. Ugyanakkor, végleges és visszavonhatatlan bírósági végzéseket – amelyek ugyancsak a Palocsay-kerttel kapcsolatosak – egyszerűen nem hajtanak végre, ami elfogadhatatlan egy jogállamban, amely tagja az EU-nak.
Megtaláltuk a megfelelő személyt is, aki majd átadja a levelet Merkelnek, mert sem Szilárdot, sem engem nem engednek majd a közelébe.
Remélem, valami eredménye lesz…
Megtaláltuk a megfelelő személyt is, aki majd átadja a levelet Merkelnek, mert sem Szilárdot, sem engem nem engednek majd a közelébe.
Remélem, valami eredménye lesz…
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)